Szülőknek

A beszoktatási ajánlástól eltérni a kisgyermek és a család egységének tiszteletben tartása mellett, és a bölcsődei és az otthoni napirend összehangolásának érdekében lehet.

A beszoktatás ideje minimum két hét, ez az elegendő idő ahhoz, hogy a kisgyermek a bölcsődei napirendet megismerje és megszokja ezáltal a szeparációs szorongásainak hosszúságát megtapasztalja és az édesanyával való újratalálkozást bejósolhatónak érezze. A két hét alatt, a kisgyermeknevelő fokozatosan átveszi a beszoktató szülőtől a kisgyermek gondozását- nevelését, úgy, hogy a kisgyermek identitását, testi- szellemi- érzelmi és szociális igényeit tiszteletben tartja.

A kisgyermek teljes beszokásához körülbelül három hónap szükséges. Ez az első közösségbe való beilleszkedés, ami a kisgyermek további életútjára nézve is meghatározó lesz, ezért megértéssel és türelemmel kell kezelni az otthoni és a bölcsődei környezetben is.

Új csoport esetén, mindkét kisgyermeknevelőhöz szokhat egy – egy gyermek egyszerre. Az érkezési időt érdemes csúsztatni. Lehetőség szerint a testvéreket és az ikreket azonos kisgyermeknevelő gondozza és neveli.

1. nap
   Érkezés 10 óra körül. A szülő a gyermekkel a csoportban tartózkodik. Minden gondozási és nevelési feladatot az édesanya végez, a kisgyermeknevelő megfigyeli. Az ebédet édesanya kóstolás után a gyermekének felkínálja. Az ebédeltetés után távoznak a csoportból.
2. nap
   Érkezés fél 10 körül. A szülő végig bent tartózkodik. A kisgyermeknevelő megfigyeli a szülő és a gyermeke interakcióit. A megfigyelés alatt tapintatosan nyit a gyermek felé.
3. nap
   Érkezés 9 órára. A szülő végig bent tartózkodik a csoportban. A kisgyermeknevelő kapcsolatfelvételt kezdeményez a gyermekkel. A tízórait is itt fogyasztja, amit az édesanya kínál neki. A nevelési és gondozási feladatokat a szülő végzi.
4. nap
   Érkezés nyolc órára. A gyermek a csoportban reggelizik. Az édesanya a csoportban tartózkodik. A reggelit az édesanya kínálja, a tízórait a kisgyermeknevelő kínálhatja. Ha a gyermek engedi, a kisgyermeknevelő tisztába teszi a szülő jelenlétében. Az ebédet is a kisgyermeknevelő kínálja, a szülő jelenlétében. Ebéd után távoznak.
5. nap
   Ugyanaz történik, mint az előző napon, de a szülő egy rövid időre elhagyja a gondozási egységet.

6. nap
   Érkezés 8 órára. Ugyanaz, mint az ötödik napon. Ebéd után megmutatja a kisgyermeknevelő a gyermek ágyát a szülő jelenlétében.
7. nap
   A gyermek 8 órára érkezik. Édesanya, ha a gyermek együttműködve engedi, a tízórai után távozik a csoportból. A gondozási- nevelési feladatokat a nap folyamán a kisgyermeknevelő végzi. A szülő az átadóban vár, és ha szükséges bemegy a csoportba. A kisgyermeknevelő az ágyat felkínálja a szülő jelenlétében. A gyermek eldöntheti, hogy ott alszik vagy sem.
8. nap
   Érkezés 8 órára. A szülő megreggelizteti a gyermeket, és utána távozik a csoportból. A nap folyamán a gondozási- nevelési feladatokat a kisgyermeknevelő végzi. A szülő ebédeltetés idejére visszajön a bölcsődébe, és az átadóban vár. A kisgyermeknevelő az ágyat felkínálja a gyermeknek. Ha a gyermek elalszik, akkor az édesanya az átadóban megvárja, míg felébred. Távozása esetén telefonközelben marad. Addig maradnak, amíg a helyzet kívánja, azaz: – az ágyát nem fogadja el és hazamegy, vagy elalszik és ébredés után távozni szeretne, – az alvás után szeretne uzsonnázni is, stb.
9. nap
   Érkezés 8 órára. Ugyanaz, mint a nyolcadik napon.
10. nap
    Érkezés nyolc órára. A kisgyermeknevelő gondoz – nevel a nap folyamán. A szülő telefonközelben marad és szükség esetén a gyermeket hazaviszi, vagy marad a bölcsődében még egy kis időt. A szülő uzsonna után hazaviszi gyermekét.

Az ajánlás átlagos beszoktatási séma. A gyermekek beszoktatási igénye ettől eltérhet.

Készítette: Vajda Krisztiánné

kisgyermeknevelő / integrált szülő- csecsemő konzulens jelölt

Szülőként biztosan ismerősen fognak hangzani a következő szituációk….

• Már este 10- óra van és gyermekünk még mindig nem tud elaludni…,pedig reggel 7 órakor kellene kelnünk…..
• Belegondolva az elmúlt néhány napban se volt egyszerű a kicsi felébresztése reggelenként, a késői elalvásai miatt.
• Rosszkedvűen, fáradtan ébred, nem együttműködő, napközben érzékenyebb, többször sírva fakad,néha látszólag minden ok nélkül. Játékait hamar megunja, nem köti le semmi.
• Nehéz megvigasztalni ilyen helyzetekben vagy akár kommunikálni vele.

Előfordulhat, hogy időnként nehéz megértenünk gyermekünk viselkedését. Pl.: a minden ok nélküli hisztiket, dacosságot, alvási, étkezési problémákat….. Ha az ilyen helyzetek valamelyikét már megtapasztaltuk, ne essünk kétségbe. Ehelyett inkább koncentráljunk a kiváltó okokra.

Mi okozhatja nála ezt a viselkedésformát? Miért viselkedik így?

Sokszor nem is gondolnánk, hogy mennyire fontos gyermekünk életében a rendszeresség és az állandóság. Ezek hiánya ugyanis hozzájárulhat a már említett konfliktushelyzetekhez a szülők és gyermekeik között. Viszont egy tudatos, jól megtervezett napirend által a súrlódások csökkenthetőek.

Egy kis segítség a napirend kialakításához.:

A gyermek megszületése pillanatától biológiai, pszichés, környezeti (éhség, szomjúság, fáradtság…) szükségletei ritmikusan ismétlődnek.

A családtagok egy idő után már számítanak is ezek rendszeres jelentkezésére.

A gyermek szükségleteihez alkalmazkodva kialakul egyfajta gondozási ritmus, ami beépül a gyermek és szülei életébe, mindennapjaiba.

Ezáltal kialakul a család napirendje.

A szülők részéről ez három dolgot foglal magában:

• gyermekük napjainak tudatos megtervezését,
• az egymást követő események sorrendjének a megszervezését,
• ezek időtartamának meghatározását és betartását.

Így a várakozási idő lecsökken a napirendi pontok között.

Ez a gyermek számára azért fontos, mert előre fogja tudni, hogy mi fog vele történni egyik gondozási művelet után a másikig.

Ennek köszönhetően a gyermek kiegyensúlyozottá válik. Biztonságban fogja magát érezni a kiszámíthatóság miatt.

A család számára is könnyebbséget jelenthet:

1. A kialakult napirend, mert ez keretet ad az életüknek, kiegyensúlyozottabbak, harmonikusabb családi életük lehet.
2. Kiszámíthatóságot eredményez a szülők életében is.
3. Létrejön a közös életritmus. Könnyebb a családtagoknak előre készülni a közös tevékenységekre.

A napirend az egészséges élet alapját is képezi. Ezért bír nagy jelentőséggel annak több szempontból is a jó megszervezése.

A napirend kialakításánál a szülőknek figyelembe kell venni gyermekük:

• értelmi, érzelmi, szomatikus fejlődését.
• egyéni igényeit (pl.: alvási, étkezési, játék igény), azok változását az évek előrehaladtával.

A már meglévő napirenden ne változtassunk csak úgy ötletszerűen, ehelyett mindig jól tervezzük meg, gondoljuk át! Hiszen az a lényege, hogy egy napról- napra ismétlődő, rugalmas rendszer legyen a szülők és gyermekeik számára egyaránt.

Bölcsődéinkben az állandó napirendnek szintén nagy jelentőséget tulajdonítunk.

Nekünk ugyanúgy érdekünk, hogy a gyermekek rövid idő alatt, minél kevesebb lelki megrázkódtatással szokjanak be intézményünkbe. És miután megtörtént a beszoktatás, a gyerekek kiegyensúlyozottan, harmonikusan, biztonságban érezzék magukat nálunk. Ennek eléréséhez elsősorban az állandó napirendünkkel próbálunk hozzájárulni.

A napirendünk a következő:

Időpont	Tevékenység
6.00.- 8.00.	Gyerekek érkezése, szabad játék
8.00.- 8.30.	Reggeli
8.30.- 10.00.	Szabad játék (Időjárástól függően a bölcsőde udvarán.)
10.00.- 10.10.	Tízórai
10.10.- 11.30.	Szabad játék (Időjárástól függően a bölcsőde udvarán.)
11.30.- 12.00.	Ebéd
12.00.- 15.00.	Alvásidő
15.00.- 15.30.	Uzsonna
15.30.- 18.00.	Szabad játék a szülők megérkezéséig. (Időjárástól függően a bölcsőde udvarán, tavasztól őszig.)

Szükség szerinti pelenkacsere, WC használat, kézmosás, fésülködés.

Fontos tudnunk a család napirendjét, hogy jobban megértsük a gyermek viselkedését, segítsünk összehangolni az eltérő napirendeket a család és a bölcsőde között. A gyerekek egyéni szükségleteit meg kell ismernünk korosztályok szerint.

Pl.:A csecsemő csoportban, amelyik gyermek fáradékonyabb, vagy otthon alszik reggeli után, akkor mi is lefektetjük. Amelyik gyermek hamarabb megéhezik, vagy kevésbé türelmesen tudja kivárni a sorát az étkezésekkor, azt előrébb vesszük a gondozási sorrendben.

A csecsemőcsoportban a gyerekek délelőtt rövidebb idő alatt elfáradnak az ebédidőig. Ezáltal nyűgösebbé, türelmetlenebbé válnak. Ennek kiküszöbölése érdekében az ebédeltetésüket el szoktuk kezdeni 11:00 órakor, így ők, mivel nagyobb az alvásigényük, mint nagyobb társaiké előbb is mennek aludni.

A napról- napra ismétlődő, rugalmas rendszer által a gyerekek már előre tudják, hogy melyik napirendi pont következik a másik után. Ezt gyakran ők maguk is el szokták mondani, például: “ebéd után alszom, felébredek, uzsonnázom és jön értem anya.” Ez növeli a biztonságérzetüket, így a gyermek érzelmileg kiegyensúlyozottá, stabilabbá válik.

Tehát a családok és a gyermek intézmények életében egyaránt szükséges az állandó napirend kialakítása, mellyel megkönnyítjük, megalapozhatjuk az egészséges életünket, gyermekeinkét és a családunk életét is egyaránt.

Köves Zoltánné

kisgyermeknevelő

A TÁMOP-6.1.4/12/1-2012-0001 azonosítójú projekt keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg a Koragyermekkori (0-7 év) program a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) szervezésében, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) közreműködésével.

A projekt keretében létrehozták a Gyermek-alapellátási információs portált, és videósorozatot is forgattak “Mit tud a gyermek?” címmel.

Mit tud az 1 hónapos gyermek?

Mit tud a 2 hónapos gyermek?

Mit tud a 4 hónapos gyermek?

Mit tud a 6 hónapos gyermek?

Mit tud a 9 hónapos gyermek?

Mit tud az 1 éves gyermek?

Mit tud az 15 hónapos gyermek?

Mit tud az 18 hónapos gyermek?

Mit tud a 2 éves gyermek?

Mit tud a 3 éves gyermek?

HázirendPDF megnyitása

Nyári és téli napirend

Az intézményi panaszok kezelésének rendje és a kapcsolódó eljárás az alábbi dokumentumban olvasható.

Panaszkezelési szabályzat megnyitása