Szülőként biztosan ismerősen fognak hangzani a következő szituációk…. – Már este 10- óra van és gyermekünk még mindig nem tud elaludni…,pedig reggel 7 órakor kellene kelnünk….. – Belegondolva az elmúlt néhány napban se volt egyszerű a kicsi felébresztése reggelenként, a késői elalvásai miatt. – Rosszkedvűen, fáradtan ébred, nem együttműködő, napközben érzékenyebb, többször sírva fakad,néha látszólag minden ok nélkül. Játékait hamar megunja, nem köti le semmi. – Nehéz megvigasztalni ilyen helyzetekben vagy akár kommunikálni vele. Előfordulhat, hogy időnként nehéz megértenünk gyermekünk viselkedését. Pl.: a minden ok nélküli hisztiket, dacosságot, alvási, étkezési problémákat….. Ha az ilyen helyzetek valamelyikét már megtapasztaltuk, ne essünk kétségbe. Ehelyett inkább koncentráljunk a kiváltó okokra. – Mi okozhatja nála ezt a viselkedésformát?- Miért viselkedik így? Sokszor nem is gondolnánk, hogy mennyire fontos gyermekünk életében a rendszeresség és az állandóság. – Ezek hiánya ugyanis hozzájárulhat a már említett konfliktushelyzetekhez a szülők és gyermekeik között. – Viszont egy tudatos, jól megtervezett napirend által a súrlódások csökkenthetőek.
Egy kis segítség a napirend kialakításához.:
A gyermek megszületése pillanatától biológiai, pszichés,
környezeti (éhség, szomjúság, fáradtság…) szükségletei ritmikusan ismétlődnek.
A családtagok egy idő után már számítanak is ezek rendszeres jelentkezésére.
A gyermek szükségleteihez alkalmazkodva kialakul egyfajta gondozási ritmus, ami beépül a gyermek és szülei életébe, mindennapjaiba.
Ezáltal kialakul a család napirendje.
A szülők részéről ez három dolgot foglal magában:
- gyermekük napjainak tudatos megtervezését,
- az egymást követő események sorrendjének a megszervezését,
- ezek időtartamának meghatározását és betartását.
Így a várakozási idő lecsökken a napirendi pontok között.
Ez a gyermek számára azért fontos, mert előre fogja tudni, hogy mi fog vele történni egyik
gondozási művelet után a másikig.
Ennek köszönhetően a gyermek kiegyensúlyozottá válik. Biztonságban fogja magát érezni a
kiszámíthatóság miatt.
A család számára is könnyebbséget jelenthet:
1. A kialakult napirend, mert ez keretet ad az életüknek, kiegyensúlyozottabbak,
harmonikusabb családi életük lehet.
2. Kiszámíthatóságot eredményez a szülők életében is.
3.Létrejön a közös életritmus. Könnyebb a családtagoknak előre készülni a közös
tevékenységekre.
A napirend az egészséges élet alapját is képezi. Ezért bír nagy jelentőséggel annak több szempontból is a jó megszervezése.
A napirend kialakításánál a szülőknek figyelembe kell venni gyermekük:
- értelmi, érzelmi, szomatikus fejlődését.
- egyéni igényeit (pl.: alvási, étkezési, játék igény), azok változását az évek előrehaladtával.
A már meglévő napirenden ne változtassunk csak úgy ötletszerűen, ehelyett mindig jól
tervezzük meg, gondoljuk át! Hiszen az a lényege, hogy egy napról- napra ismétlődő,
rugalmas rendszer legyen a szülők és gyermekeik számára egyaránt.
Bölcsődéinkben az állandó napirendnek szintén nagy jelentőséget tulajdonítunk.
Nekünk ugyanúgy érdekünk, hogy a gyermekek rövid idő alatt, minél kevesebb lelki
megrázkódtatással szokjanak be intézményünkbe. És miután megtörtént a beszoktatás, a gyerekek kiegyensúlyozottan, harmonikusan, biztonságban érezzék magukat
nálunk. Ennek eléréséhez elsősorban az állandó napirendünkkel próbálunk hozzájárulni.
A napirendünk a következő:
6.00.- 8.00. Gyerekek érkezése, szabad játék
8.00.- 8.30. Reggeli
8.30.- 10.00. Szabad játék (Időjárástól függően a bölcsőde udvarán.)
10.00.- 10.10.Tízórai
10.10.- 11.30. Szabad játék (Időjárástól függően a bölcsőde udvarán.)
11.30.- 12.00. Ebéd
12.00.- 15.00. Alvásidő
15.00.- 15.30. Uzsonna
15.30.- 18.00. Szabad játék a szülők megérkezéséig. (Időjárástól függően a bölcsőde udvarán,
tavasztól őszig.)
Szükség szerinti pelenkacsere, WC használat, kézmosás, fésülködés.
Fontos tudnunk a család napirendjét, hogy jobban megértsük a gyermek viselkedését,
segítsünk összehangolni az eltérő napirendeket a család és a bölcsőde között. A gyerekek
egyéni szükségleteit meg kell ismernünk korosztályok szerint.
Pl.:A csecsemő csoportban, amelyik gyermek fáradékonyabb, vagy otthon alszik reggeli után, akkor mi is lefektetjük. Amelyik gyermek hamarabb megéhezik, vagy kevésbé türelmesen tudja kivárni a sorát az étkezésekkor, azt előrébb vesszük a gondozási sorrendben.
A csecsemőcsoportban a gyerekek délelőtt rövidebb idő alatt
elfáradnak az ebédidőig. Ezáltal nyűgösebbé, türelmetlenebbé válnak. Ennek kiküszöbölése érdekében az ebédeltetésüket el szoktuk kezdeni 11:00 órakor, így ők, mivel nagyobb az alvásigényük, mint nagyobb társaiké előbb is mennek aludni.
A napról- napra ismétlődő, rugalmas rendszer által a gyerekek már előre tudják, hogy
melyik napirendi pont következik a másik után. Ezt gyakran ők maguk is el szokták mondani, például: “ebéd után alszom, felébredek, uzsonnázom és jön értem anya.” Ez
növeli a biztonságérzetüket, így a gyermek érzelmileg kiegyensúlyozottá, stabilabbá válik.
Tehát a családok és a gyermek intézmények életében egyaránt szükséges az állandó napirend kialakítása, mellyel megkönnyítjük, megalapozhatjuk az egészséges életünket, gyermekeinkét és a családunk életét is egyaránt.
Köves Zoltánné
kisgyermeknevelő